RO     HU     EN

Fülöp kurzus - Csíkszereda-január

Lelkigondozói kurzus - Csíkszereda- február

Lelkigondozói kurzus- Marosvásárhely- március

Isten Atyai szíve kurzus- Marosvásárhely- március-április

Fülöp kurzus- Csíkcsicsó- május

Lelkigondozói kurzus- Csíkcsicsó- június

Fülöp kurzus- Marosszentgyörgy- június

Megkülönböztetés kurzus- Marosvásárhely- július

Isten Atyai Szíve kurzus- Marosvásárhely- szeptember

Fülöp kurzus- Marosvásárhely- október

Fülöp kurzus- Székelyudvarhely- november

Lelkigondozói kurzus- Marosvásárhely- december

Fülöp kurzus - Csíkszereda - január

Sz.B.

Ezen a hétvégén megmutatta Isten, hogy édesapám volt apám helyett akkor, amikor édesapám 3 hónapos koromban meghalt tudó embóliába.

Ma elmondhatom a Fülöp kurzus után, hogy bármi történik az életetekben Isten drága gyermekei vagytok és soha nem vagytok egyedül, mert Ő veletek van.

B.D.

Egész életemben az kerestem mit akarnak az emberek tÅ‘lem, de ma este és az éjszaka azt tapasztaltam, hogy a Szentlélek bennem van és segít nekem felszabadít, kész vagyok ugrálni vagy fürödnék az Ő jelenlétében

CS.M.

Mindig nagy zavarba voltam, hogy kihez kell imádkoznom az Atyához a Fiúhoz vagy a Szentlélekhez. ElÅ‘ször az erdélyi karizmatikus találkozón hallottam, hogy közösség nélkül nincs élet és most meg gyÅ‘zÅ‘dtem, hogy nem lehet megmaradni a keskeny utón testvérek és közösség nélkül. Az este kaptam egy kijelentést, hogy meg kell bocsátsak az embereknek es az elején nehéz volt ezt kimondani, de a végére megvallottam, hogy mindenkinek meg bocsájtok, aki ártott nekem

M.E.

9 éves koromban veszítettem el édesapámat, aki meghalt egy balesetben. Az űr ami ott maradt a szeretet keresésben nem volt mindig Isten útján Édesanyám hívott az imacsoportba de én elutasítottam. Nem volt idÅ‘m.

Közben rákos lett édesanyám es így elmentem lássuk mi van ott mert nagyon tetszett az emberek élete, akik oda jártak. Végül megtörtem és elmentem es ott hallottam, hogy imádkoznak gyermekáldásért és kiálltam én is. Betöltött a Szentlélek és sokat sírtam gyógyulást tapasztaltam és megkönnyebbültem. A közösség megtartó ereje nélkül nehéz boldog lenni

A másik, amit haza viszek innen elindulva ezen az úton nincs már gyomoridegem. Sokat aggódtam nyugtalankodtam a többi rá van bízva. Az egész családomat életemet átadtam Isten kezében mert Az Ő kezében vagyunk es erre buzdítalak titeket.

M.D.

Én magam vádoltam sokáig habár tudtam, hogy Isten megbocsát de én mégis haragudtam magamra. Most pedig nemcsak tudom, hogy megbocsájt hanem kifizette az árat és szeret feltétel nélkül.

 

Lelkigondozói kurzus - Csíkszereda- február

B. L.

A megbocsátással volt problémám. Most tesztelem magam. Ma már az Úr Jézushoz mentem és kértem a segítségét, hogy adja nekem most is a megbocsátás kegyelmét, hogy aki megbántott arra ne haragudjak és ne kirobbanjak ezért, hanem  fölfelé a jó Isten felé robbanjak. Most már átadtam neki. Megvagyok nyugodva. Úgy néz ki ez a döntés ezzel a módszerrel, ahogy tanítottátok működik, gyakorlom. 

B. K.

Az elmúlt 4 nap, nagyon sok helytelen döntésemre figyeltem fel, amit a kapott sebekbÅ‘l kifolyólag hoztam. Jobban megerÅ‘södtem abban, hogy Istennel bármire képes vagyok, nem a körülöttem élÅ‘ emberek kell meghatározzanak.

Ugyanakkor mindig féltem megbízni emberekben, féltem, ha megnyílok valakinek, akkor attól a személytÅ‘l új sebeket kapok, ezért egyedül próbáltam a problémáim megoldását, ami nem volt elég sikeres... Most már tudom, és érzem, hogy Isten a Szentlélek által kijelöl számomra olyan embereket, akiktÅ‘l kérhetek segítséget, akikben megbízhatok.

Jelenleg úgy érzem magam, mint akiben megnyomtak egy delete gombot, s minden vírust kitöröltek, s most szabadabban működhetek. Emellett felismertem a lelkivezetÅ‘mnek köszönhetÅ‘en, a magányt ami bennem üvölt... félek az egyedül léttÅ‘l, keresem folyton valaki barátságát, bizalmát s amikor valaki jön, akkor az elÅ‘l elzárkózom, nem engedem közel magamhoz (ez is a sebekbÅ‘l fakadt). Mostmár tudatosítva ezt, igyekszem Isten segítségével felépíteni magam, s Isten szemével tekinteni önmagamra. 

SZ. Á. 

Isten annyira közel jött, hogy olyan volt mint egy Tábor hegyi élmény. MegdöbbentÅ‘ volt hallani sok új dolgot, fÅ‘leg az okkultizmus kapcsán. Magam sem gondoltam volna az elején, hogy ennyire meg vagyok kötözve ezek révén is, és tudattalanul is veszélybe sodortam magamat is, és a gyerekeimet. Hazaérve viszont érzem, hogy ezek a láncok széttörtek. Nagy megkönnyebbülés, Isten tényleg képes széttörni minden köteléket ami az ellenséghez láncol. De tudom, hogy van szabadulás, az ellenségnek nincs hatalma felettem, én Jézusé vagyok. És azt hiszem megbocsátani magamnak lesz a legnehezebb. Tudom, hogy ez a gyógyulás egy folyamat, és a legfontosabb hogy kapcsolatba maradjak Istennel. Újból megerÅ‘sítést kaptam arra vonatkozóan, hogyha Isten az elsÅ‘ helyre kerül az életemben, akkor minden a helyére kerül. 

L. I. 

Hűs forrásvízre szomjazó szarvasként, sebekkel teli, ugyanakkor gyógyuló szívvel jöttem a lelkigondozói kurzusra. Azzal a hittel érkeztem, hogy az Å kegyelmébÅ‘l gyógyulni fogok a lelkigondozói kurzuson is. Megtapasztaltam a szabadító ima által  Isten végtelen hatalmát. Az életre vezetÅ‘ keskeny úton lépkedtem a hétvégén, a Szentlélek munkálkodott az életemben. Hála és dicsÅ‘ség érte Istennek! Szívem vágya, hogy az élÅ‘ Istennel maradjak/maradjunk kapcsolatban.

P.CS. 

Az a felismerés született meg bennem, hogy amilyen sérüléseket kaptam eddig, azon már változtatni nem tudok, csak megbocsátani, viszont mostmár tudok figyelni arra, hogy a jövÅ‘ben én a lehetÅ‘ legkevesebb ilyen sérülést okozzak másnak, fÅ‘képp a gyermekemnek. A másik különleges megtapasztalásom az, hogy az Úr tud örömben és vidámságban is gyógyítani! Ő képes erre! Öröm volt ezt átélni.  

B. T. J. 

Minden egyes tanítással egyre mélyebb és erÅ‘sebb lett bennem a bűnbánat, felébredni abból a téves álomból, amelyben voltam. Nagy lett a szívemben a vágy, hogy lerakjam, már alig vártam! Mikor mindez megtörtént úgy éreztem teljesen meggyógyultam egy olyan szabadságot, örömet és boldogságot kaptam, amely még soha nem élt bennem. Átéltem milyen Krisztus világosságában élni. Hála és DicsÅ‘ség Istennek! És a testvérkéknek is mert nélkületek nem tudtam volna új életet kezdeni, gyÅ‘zelmes keresztény életet élni! Köszönöm! 

 

Lelkigondozói kurzus- Marosvásárhely- Március

K. Cs. 

Öröm van a szívembe, hogy részt vehettem ezen a kurzuson is. Gyógyulást tapasztaltam, nagy gyógyulást. Ezen gyógyulás által segíthetek az embereknek Isten dicsÅ‘ségére és a lelkek javára. Köszönet és hála ezért! 

D. K.

A lelkigondozói kurzus számomra felszabadulást adott. Most elÅ‘ször értettem meg, hogy eddig úgy éltem a minden napjaimat, mintha nekem kéne megdolgoznom az IstentÅ‘l kapott kegyelemért. Elméletben tudtam, hogy az Ő szeretete feltétel nélküli, de gyakorlatban mégis meg akartam felelni Istennek. S most elÅ‘ször engedtem közel magamhoz azt az igazságot, hogy Ő megért engem. Legtöbbször én sem értem meg önmagam, de Ő megérti, amikor szomorú vagyok és azt is, amikor vidám. Isten szeret engem és megért. 

P. M. 

Ami új dolog volt számomra a kurzus alatt  az az okkultizmus kapcsán lévÅ‘ vízvetés témája, ami gyakori volt a mi családunkban is és feljött bennem a kurzus alatt, hogy ezt jelezni fogom otthon is, hogy ez nem helyes.  Valamint azt tapasztaltam, hogy a közeli családtagjaimnak könnyebb megbocsátanom,mint  a családba újonnan bekerült családtagoknak, viszont felismertem, hogy ezen változtatni akarok és egyenrangúként akarok tekinteni rájuk is és tiszta szívvel megbocsátani nekik is.  

F. E. 

Rengeteg sérülést hordoztam magamban  eddig is, viszont nem tudtam, hogy ennek nagy kihatása van az életemre vonatkozólag. A kurzus elÅ‘tt nem voltam tisztába azzal, hogy az átoknak ekkora nagy súlya van. Megtanultam, hogy ne másoktól várjam a boldogságomat, hanem egyedüli út számomra, csak maga Jézus Krisztus és ameddig ezt nem érzem a szívemben, addig nem fogok tudni igazán boldog lenni.

Nagyon nehéz volt önmagamnak megbocsátani, mégha tudom is, hogy Ő megbocsát nekem, mégse tudtam ezt teljesen eddig az Ő kezébe helyezni, de mától ez már teljesen másképp van jelen az életemben és tudom, hogy értékes és szeretett gyermeke vagyok az Úrnak. 

M. A. 

Amit a leginkább tapasztaltam, és felismertem az-az, hogy mennyire bele vannak ívódva az egyszerű emberek mindennapjaiba az okkult dolgok. Vagy hogy milyen könnyen találkozunk mi is velük, milyen könnyen vernek át minket, milyen könnyedséggel terjednek, úgy bennünk mint egymást közt.  Azt látom, hogy az egyszerű kis "ártalmatlan" dolgok képében, életünkbe be van ívódva sok minden ami nem kellene. A képzésrÅ‘l hazajÅ‘ve az az érzésem támadt, hogy mintha sokkal tisztábban látnám a világot. Nem ámítottam magamat azzal, hogy most már ez a "szemüveg" megvan és minden szuper lesz. Közel sem... most csak kaptam egy lelkiszemüveg törlÅ‘kendÅ‘t, amely használatával lelkem tisztán látását kell fenntartanom, így haladva az üdvözülés felé. Továbbá az egykori régi gondolataimat miket barátként fogadtam és játszadoztam az agyamban, most már komoly szűrésen esnek át. Arra is rájöttem, hogy ha nem is minden gondolatom rossz szellemektÅ‘l vezérelt, de azok a gondolatok amelyek nem hoznak gyümölcsöt és nem szolgálnak épülésemre, nincs mit keressenek a fejemben. Ne foglalják nekem a helyet. 

Továbbá én nagyon híve vagyok annak, hogy a tanításokat/bölcsességeket, ne csak hallgassuk, hanem éljük is. Mindent lépésrÅ‘l lépésre. Hiszem hogy képesek vagyunk az Úrban mindenre. A kérdés csak az, hogy akarunk-e mindig, csak egy kicsit is hasonlóbbak lenni Krisztushoz.

V. E.

Én sok önismereti tanfolyamra jártam életem során, amelyek úgy látszottak megoldást hoznak az életembe, aztán kiderült hogy mégsem ezért mentem a következÅ‘re és a következÅ‘re. Most hétvégén megtapasztaltam, hogy Isten nélkül bármilyen tanfolyamot csinálok, bármennyit képezem magam - hasztalan egy idÅ‘ után.

Úgy érzem, hogy sokkal közelebb kerültem Istenhez, békét érzek és nyugalmat. Lehet hogy ezek egyszerű szavak, nekem viszont sokat jelentenek, már nem látom reménytelennek az életet, nem tartom nehéznek, kilátástalannak. ErÅ‘t érzek, hogy amit az Isten rám bízz azt elvégzem. Tudom nem vagyok egyedül az élet viharaiban és megtisztultan vágok neki.Kaptam értékes útmutatást terheim letételére, Jézus Krisztus és a Szentlélek által, a lelkigondozóm segítségével.

Isten Atyai szíve kurzus- Marosvásárhely- március-április

B.D.

A szívünkben ejtett sebek miatt téves szabályokat írtunk be, amelyek befolyásolják a viselkedésünket és ez által a kapcsolatainkat. Minden ilyen szabály egyre távolabb visz minket a szeretÅ‘ Atyánktól és egyre árvábbnak érezzük magunkat. Ezeket a szabályokat a reakcióink alapján tudjuk felismerni és úgy tudjuk átírni, hogy visszamegyünk a gyökeréhez és megengedjük, hogy Isten az Ő tökéletes szeretetébÅ‘l fakadó szabályokkal helyettesítse. Ez csak akkor lehetséges, ha igazán elhittük, hogy mennyire szeret minket. Abból fogjuk tudni, hogy megváltoztak a szívünkbe írt szabályok, hogy másképp reagálunk a körülményekre. Ennek hatására javulnak a kapcsolataink is.

Amire ezentúl tudatosan és jobban fogok figyelni az, hogy nem elég jó dolgokat tennem, helyesen cselekednem, hanem az ítélkezés és igazságossággal szemben, a kapcsolatot kell választanom, mivel a szeretet nagyobb mint a törvény. Az Atyával való kapcsolatunk elsÅ‘dleges, ezen keresztül tudjuk meg az igazságot magunkról és lesz jó kapcsolatunk önmagunkkal, házastársunkkal, családunkkal, testvéreinkkel és mindenki mással.

Gy.Zs.

Még mindig sok minden kavarog bennem így a kurzus után. Ami mélyen érintett, az a gyermekkori kiengesztelÅ‘dés a szüleimmel. Többek között ami az önértékelésemet, és a megfelelési kényszeremet gyógyította. Nagyon gyógyító volt számomra az atyai ölelés, és az, amikor szemembe nézve mondták ki az Atya szavait (amit Jézusnak is mondott a megkeresztelkedésekor).

Nagy segítség az a módszer, amit gyakoroltunk, hogy ha bizonyos reakciómat nem értem, kérdezzem meg a Szentlelket, hogy mi a kiváltó oka, hol a gyökere a reakcióm mögötti szabálynak, ami a szívemben van? 

Úgy érzem megértettem, hogy az embereknek nem velem van konkrétan bajuk, hanem valamiért úgy reagálnak ahogy. Valamint hogy próbáljam Isten szívén keresztül látni Å‘ket, és magamat is. 

Nagyon megmaradt a "Nem az én medvém, nem az én pincém!" szemlélet. Nem mindent kell megértsek vagy megoldjak.

Sz. L.

Az én életem meghatározó eseménye, hogy édesapám 4 és fél éves koromban lelépett, eltűnt az életünkbÅ‘l. Nagyon ritkán találkoztam vele, mára már jó kapcsolatban vagyunk, de amikor gyermekként szükségem lett volna rá,akkor nem volt része az életemnek. Tényleg árvaként éltem, másoktól szereztem meg a dicséretet. Rengeteget gyógyultam, de mégsem volt elég. Most viszont megtalálta Isten, hogy hogyan gyógyítson. Zokogva sírtam. Ilyen még soha nem történt velem.Isten hozzáfért ehhez a sebhez. A lelkigondozó belépett édesapám helyébe és feltört mindent és édesapám nevében kért tÅ‘lem bocsánatot. Figyelmeztett a lelkigondozó, hogy ne felnÅ‘ttként bocsássak meg, hanem gyerekként bocsássak meg neki , 4 és fél éves fiúként,amikor ez történt. Istennek legyen hála mindenért, amit cselekedett bennem a Szentlélek által.

G.P.

Én írtam a szívembe a  szabályt,amit át is tudok írni az igazságra. Ez csak rajtam múlik.

Az imaszolgálatban, amikor értem imádkoztak, akkor éreztem, hogy az Atya beférkÅ‘zik a velem való kapcsolatba és döntöttem újra mellette. Az Atya és az én útam még nem teljes, de elindultunk.

Nagyon hálás vagyok mindenért,ami itt megtapasztaltam.

K. T.

Egy olyan hazugságot hittem el, hogy csak akkor vagyok teljes, elfogadott és  jó, ha egy férfi megdicsér engem. Édesapámtól nem kaptam meg és elkezdtem más férfiaktól kiérdemelni ezt, de nem kaptam csak a bántalmazást.Bocsánatot kértem édesapámtól a lelkigondozói kurzuson, de most az imaszolgálat alatt belehelyezkedtem a gyermekkoromba újra és megtudtam bocsátani édesapámnak. Megtanultam azt, hogy az Atya tekintetét fogadjam be minden helyzetben.

H.B.

Nem igazán ment nekem, hogy jelen legyek szívvel- lélekkel a kurzuson. Azt érzem csak fizikailag voltam jelen. Nem ment az sem, hogy megérkezzek az Atya karjaiba a születésem után. Azt éreztem, hogy jobb nekem a szentmisén jelen lenni, mint a kurzuson. A szentmise elÅ‘tti keresztút alatt megértettem, hogy nem is kell nekem egybÅ‘l az Atya karjaiba megérkeznem, hanem egyszer a Szűzanya az, aki megfog az Ő karjaiba és Ő az, aki áthelyez az Atyának a karjaiba,mert a Szűzanya az én igazi közbenjáróm az Atyánál és Jézus Krisztus szelíd, ölelÅ‘ karja járhat át. A lábmosás alatt tapasztalhattam meg igazán, hogy Jézus Krisztus mekkora alázatos szeretettel van jelen irántunk és az Ő irgalma végtelen mindenek felett.

M. A.

A kurzus közelebb vitt ahhoz a szabadsághoz, amit az Atya szeretete ad. MegerÅ‘södtem abban, hogy Isten nem dobozol minket, egyedinek tart és tényleg nem kell semmit tennem ahhoz, hogy szeressen. Nem kell valamilyen dobozba beleférnem ahhoz, hogy fontos legyek Számára. És én is élhetek azzal a szabadsággal, hogy Őt nem teszem egy dobozban és így ismerem meg igazán alkotómat, az Atyát.

Fülöp kurzus- Csíkcsicsó- május

D. K.

Az erÅ‘södött meg méginkább bennem, hogy mi keresztények,akik megvagyunk keresztelve, nekünk Jézusban erÅ‘nk van és amikor azt látjuk, hogy nekünk lehetetlen, rájövünk, hogy Istennek semmi sem lehetetlen, hogy velünk van az Úr mindig és nem erÅ‘vel kell Hozzá ragaszkodnunk.

Megérintett az, hogy jön a Szentlélek még akkor is, amikor mi csordultig tele vagyunk  és ott van bennünk a rossz is és mi megállunk, hogy ne follyon ki és dédelgetjük, de igazából azt a hazugságot hisszük el, hogy együtt jár a kettÅ‘, hogy nekem a rosszam is ott van, de jön a Szentlélek és kimos teljesen, csak idÅ‘ kell ehhez és a rossz fa nem terem gyümölcsöt.

Vágyam lett arra, hogy egy krisztusi közösséghez tartozzak és nem kell ettÅ‘l féljek.

T. F.

Ami most megerÅ‘södött bennem, hogy Krisztus megváltott minket és megkaptuk tÅ‘le a Szentlélek ajándékát, akit bármikor segítségül hívhatunk és segítségünkre is jön. Eddig kerestem a kifogásokat, hogy miért ne járjak közösségbe, de most döntöttem, hogy a közösség része leszek végre.

N. H.

Az tetszett a legjobban, hogy ahogy felkerültek fokozatosan a puzzle darabok, úgy tisztázódtak le bennem is a dolgok. Rájöttem, hogy annyi mindenkinek megakarok felelni az életben, de egy valakinek nem kell megfelelni, és az Isten és ezáltal tudok egy értékes ujjlenyomata lenni ennek a szeretetnek,ami egy nagyon szép dolog és ezután  már nyomát  is tudom hagyni a világban ennek az Isteni szeretetnek.

Megértettem, hogy egyedül magunkban  szárazak vagyunk, de ha egy olyan talajt bizosítunk magunknak,amit egy közösség adhat,akkor kivirágozhatunk.

K. P.

Új volt nekem, hogy ennyire közvetlenül megszólíthattam az Atyát és az Úr Jézust. Csodálkoztam. Azt éreztem a Szentlélekhívás után, hogy valami rám hull és tényleg betölt. Megértettem, hogy ez a Szentlélek volt és egy bátor, tiszta lélekkel térhettem  haza ezután.

B. B.

Eddig rossz irányba jártam, felelÅ‘tlen fiatalnak  éreztem magam és mind hitegettem magam azzal kapcsolatban, amirÅ‘l le akartam mondani, hogy na csak mégegyszer és a bánkódás után jött a gonosz,hogy ez úgy sem fog sikerülni. Most azonban arra jöttem rá, hogy mindig van remény, támasz a Szentháromság által, AkikbÅ‘l táplálkozni lehet.

F. Z.

A kurzus, számomra abban segített, hogy egyben lássam a hittem igazságait. Mint ahogyan a lánc csak akkor használható, hogyha a láncszemek összekapcsolva vannak egymáshoz, úgy nekem is kezdtek összeállni az alapvetÅ‘ szellemi élettel kapcsolatos dolgok.
Az elsÅ‘ dolog ami gondolkodtatóba ejtett az az egyik tanítás alkalmából történt amikor egy megszemélyesített kérdés hangzott el az irányomba, hogy: "Eddig hol voltál Zoli?"
Volt részem proféciákban is az imaszolgálatok alatt, amelyek megerÅ‘sítésként szolgáltak és arra késztettek, hogyan azonosuljak azzal a ténnyel, hogy: "Az Atya szeretett gyermeke vagyok".
A kurzusról nem távoztam ajándék nélkül, mert a Szentlélek megajándékozott a nyelvek adományával ott helyben, az imaszolgálatot teljesítÅ‘ közvetítÅ‘k által. Olyan mélyen még eddig sosem tudtam imádkozni, mind azon a estén nyelveken. Örülök, hogy részt vehettem ezen a képzésen.


O.Sz.

Ez a Fülöp-kurzus nagyon sokat adott nekem! Megtanultam azt,hogy bárhogy is nézek ki vagy bármilyen bűnös is vagyok Isten így szeret és így fogad el ahogy vagyok. Ez abban erÅ‘sített meg, hogy egyre jobban tudjam elfogadni magam így, ahogy Isten elképzelt engem.

Hála és dicsÅ‘ség az Úrnak,hogy megadta a kegyelmet,hogy el tudtam menni még akkor is, ha ehhez társultak nem kívánt mondatok is. Köszönöm neked Atyám!
 
 
A. B.

A kurzus alatt sajátmagamban fedeztem fel a gyengeségeket, hibákat és megtanultam ezeket most kezelni. ElsÅ‘sorban önmagamnak  kellett megbocsátanom és különösen a szüleimnek. Ezt még viszont gyakorolnom kell.

L. E.

Arra jöttem rá, hogy az alapjában kell megváltoztatnom  a dolgokat. Az Istennel való kapcsolatomat is úgy akartam építeni, mint az emberekkel való kapcsolatomat, hogy vagy kikövetelem vagy kitoporzékolom és az meg kell történjen vagy  pedig magamba fordulok, mert Isten úgy is tudja. A kapcsolataimon kell változtatnom, úgy az Istennel, mint az emberekkel.

Önmagamnak volt a legnehezebb megbocsátanom, mert azokért  vádoltam magam, amiket elkövettem  és ennek a következményeit hordoztam. Viszont rájöttem, hogyha azok nem történtek volna meg, akkor most nem lettem volna itt vagy nem törekedtem volna arra, amit kitűztem célul magamnak. A megbocsátásnál nem a nagy dolgokat éltem meg nehéznek megbocsátani, hanem az apróbb dolgokat, amik érzelmileg még itt vannak bennem és a kiengesztelÅ‘dés terén még van mit tennem.

 Hálás vagyok,hogy a gyógyulás folyamata elkezdÅ‘dött bennem és hiszem,  hogy nemcsak az elmémben, hanem a szívemben is megtapasztalom majd a szabadságot és gyógyulást! 

A. P.

Bennem, ami megerÅ‘södött most itt a hétvégén az az, hogy a gondolataim felett  önfegyelmet kell gyakoroljak, hogy ne hagyjak teret a gonosznak, hogy eluralkodjon a gondolataim felett.

A megbocsátással nagy bajom volt, nehezen ment nekem. Se bocsánatot kérni nem tudtam, sem pedig bocsánatkérést elfogadni. Azt gondoltam, hogy édesapámnak lesz a legnehezebb megbocsátani, de nem azzal végül nem volt problémám, érzelmileg ezt könnyű volt megtenni, de inkább úgy érzem ezután a gyakorlati lépés lesz nehezebb a mindennapokban. Nehezen tudtam önmagamnak megbocsátani azért, amit vagy tudatosan vagy tudatalatt tettem, önmagamat vádoltam. Ez egy folyamat lesz számomra.

F. Z.

A lelkigondozás alatt ahogy kimondta a lelkigondozó, hogy gyógyuljanak meg a sebeim Jézus Krisztus nevében, akkor egy olyan fájdalom vett erÅ‘t rajtam, ami miatt  meg is kellett hogy álljunk. Attól a pillanattól éreztem, hogy itt valami történik, a könnyeim potyogtak erÅ‘teljesen.Őszintén bevallom, engem úgy elfogott a lelkigondozás alatt a sírás, hogy úgy megöntöztem könnyeimmel a szÅ‘nyeget, hogy utánnam ki lehetett volna csavarni.

A megbocsátásnál azt gondoltam, hogy önmagamnak lesz a legnehezebb megbocsátani, viszont rájöttem, hogy leginkább azoknak a személyeknek volt nehezebb megbocsátani, akikkel a múltban tisztátalan megtapasztalásaim voltak, amikrÅ‘l eddig azt gondoltam, hogy letettem és megbocsátottam, de most kiderült, hogy nem, de a lelkigondozás alatt ez most megtörtént  végre.

B. F.
 
Isten irgalma és szeretete által megtapasztalhattam és megélhettem az Ő, mindentÅ‘l és mindenektÅ‘l szabadítani képes erejét. A magam és másokon ejtett tudatos, vagy tudattalan sérülések súlyára most sikerült rálátnom. Szégyelltem magam a terhek miatt, de Jézus mellett döntöttem, és szakítottam minden egyébbel, ami nem IstentÅ‘l való.
Isten Szentlelke által megnyitotta a szívemet-bensÅ‘met, így megmutatva az okozott sebektÅ‘l való szabadulás útját. Jézus Krisztus segített és folyamatosan kitart mellettem az Ő útján való haladásban, csupán nekem is folyamatosan követnem kell Őt. Nagy kihívás az önváddal való végleges szakítás; azt érzem, ez is menni fog. Megszabadítottként e terhek alól, azt érzem, van erÅ‘m mindenre a Krisztusban. És, ha csüggednék, akkor is meríthetek erÅ‘t BelÅ‘le. Istennek legyen hála és dicsÅ‘ség mindezért!
 
F. A.
 
A Lelkigondozói kurzus során lehetÅ‘ségem nyílt az életem során megszerzett lelki sebek és sérülések kezelésére, személyes belsÅ‘ gyógyulásra, valamint Isten világosságának megismerésére. A kurzuson sikerült leraknom a lelki terheimet, mivel bíztam Jézus ígéretében, hogy Ő képes a gyógyulásra és a szabadulásra.
 
 
 
 
B.K.

Pár évvel ezelÅ‘tt azt mondta nekem egy lelkész, hogy a hajnal elÅ‘tt mindig a legsötétebb az éjszaka. Nos, ez a hétvége, és mindaz, amit az elindítani látszik bennem, talán nevezhetném hajnalhasadásnak.  Tudom, hogy messze nem vagyok ott, ahol lennem kell, de elmondhatom, hála Istennek, hogy nem vagyok ott (sem), ahonnan elindultam. 

A gondolat, tudat, hogy a Világmindenség teremtÅ‘je tudja a nevemet, hogy Fiával, a Szentlélekkel mind-mind azon voltak, hogy engem olyanná formáljanak, amilyennek megálmodtak, hát nem tudom, ezt hogy lehetne megfogalmazni emberi nyelven, hogy ez mit is jelent...Hálás vagyok a lehetÅ‘ségért, hogy ott lehettem! Hálás az imákért. 

K. I.

ElsÅ‘sorban szeretném megköszönni, hogy részt vehettem ezen a nagyszerű, élménydús hétvégén veletek. Mivel nem tudtam mire számítsak emiatt nem is voltak nagy elvárásaim se elképzeléseim, de felülmultátok amire picit is gondoltam a jó értelemben. Így visszagondolva a hétvégére, igenis nagy szükségem volt mindenre, amit ott kaptam, átéltem, átmentem általatok és nem csak.

Sajnos nem jelenthetem ki azt, hogy határozottan mondjam, hogy tényleg megérintett a Szentlélek, de ima alatt igenis volt idÅ‘ mikor melegség öntött el, de nem tudom behatározni azt, hogy ez nem simán csak a meghatódás volt vagy sem. Mindezt félretéve egy általános válasz tÅ‘lem az lenne, hogy mindenképp másképp látom az Istennel való kapcsolatomat és valami mag beültetÅ‘dött a szívembe amire tudok vissza-vissza térni alkalmak esetén. Nagyon szépen köszönöm!

Sz. É.

Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a csodálatos, különleges hangulatú Fülöp kurzuson. Gyerekkorom óta hullámvölgyekben élek, de Isten mindig ott volt és van az életemben. Édesanyám vallásosan igyekezett nevelni bennünket, ezért kisiskolás korunktól jártunk IFI közösségbe. Táborokat is szerveztek, nyaranként, oda is elmentünk a bátyámmal. Minden táborban nagyon jól éreztem magam, feltöltÅ‘dve jöttem haza. Egyik alkalommal az egyéni, hangos imádkozásra tanitottak minket. Én is próbálkoztam pár szóban imádkozni az Úrhoz, behunytam a szemem, és valami nagyon fényes, ragyogó dolgot láttam, akkor gyerekként. Azóta sem láttam többé. Aztán közben a közösségvezetÅ‘ elköltözött és az IFI felbomlott. 

Most a Fülöp kurzus ideje alatt és után értettem meg, hogy akkor az nem volt más, mint a Szentlélek ereje. Ő munkálkodott bennem. Ő érintette meg újra az én lelkemet, szívemet. Ami nagyon mély nyomot hagyott bennem, hogy az Úr már megformált engem, még mielÅ‘tt édesanyám méhében megfogantam volna. Ő akart engem! Ő ismer engem, tudja, hogy ki vagyok. Szeret engem!

Sz. Sz.

Számomra a Szentlélek mint fogalom eddig ott volt mint a Szentháromság része, de nem igazán tudtam mire jó, mert senki nem villágosított fel azzal kapcsolatosan és senki nem tudatosította bennem azt, hogy a Szentlélek erejével tudunk igaz keresztény, meggyÅ‘zÅ‘déssel tele döntéseket hozni a mindennapokban. A konklúzió, véleményem szerint sajnos sokan vannak abban a helyzetben, hogy nem tudják mit kezdjenek a Szentlélekkel.

Még nagyon nagy hatással volt a közösség ereje, amit hiszek, hogy szintén csak Szentlélek erejével lehet táplálni és növelni!

F. A.

A Fülöp kurzus lehetÅ‘séget kínált arra, hogy mélyebben megtapasztaljam az Atya szeretetét, fejlesszem a személyes kapcsolatomat Jézus Krisztussal, és elmélyüljek a hitben a Szentlélek által. Segített a lelki növekedésemben és az Istennel való elmélyült kapcsolat kialakításában.

Megkülönböztetés kurzus- Marosvásárhely- július

P. B. 

A  kurzus alatt megértettem, hogy hol is tartok a megtérés útján. Felismertem az ördög és Jézus taktikáit az én életemben és azt is, hogyha Krisztus mellett döntök, bármennyire is nehéz Isten megadja az erÅ‘t a kitartáshoz.

A. I.

A sátán stratégiája, hoggy meggyÅ‘zze az embereket, hogy van valamilye, ami nélkül az ember nem tud élni és az a tudás. Felismertem, hogy ha ismerem az ellenség taktikáját tudom, hogy hogy álljak ellene és ha ismerem Jézus taktikáját  tudom, hogy mire kell törekedjek.

S. A.

Azt értettem meg, hogy milyen  bűnökkel kezdi az ellenség a belopakodást, illetve azt, hogy mennyire fontos az alázat és az egyszerűség.

F. A.

A megkülönböztetÅ‘ kurzus során olyan eszközöket sajátítottam el, amelyek lehetÅ‘vé teszik, hogy hatékonyabban és tudatosabban hozzak döntéseket a mindennapi élet kihívásaiban. Szent Ignác alapelvei segítettek abban, hogy könnyebben felismerjem Isten akaratát az életemben. A kurzus segített jobban megérteni, hogyan illeszthetem be az isteni tervet a mindennapi döntéseimbe és tevékenységeimbe.

Isten Atyai Szíve kurzus - Marosvásárhely- szeptember

B. M.

Negyedik gyerekként születtem a családban, fiúnak vártak, de lány lettem, így édesapám három napig nem nézett meg. Aztán munkát váltott, hogy velem lehessen mégis és a szeretetét árasztotta rám. Megértettem, hogy nemcsak édesapám szeretett, hanem az Atya is végtelenül szeret, ragyogó csillaga vagyok.

Átléptem egy hídat és mára már kiléptem az árvaságból és Isten szeretett gyermekévé váltam, hátrahagyva az árvaság következményeit. Legyen dicsÅ‘ség az Úrnak mindenért!

Sz. K.

Megértettem, hogy édesapám azért nem tudta átadni nekem a szeretetét, mert nagytatámtól  Å‘ sem kapta meg. Megbocsátottam neki és megfogalmazódott bennem, hogy én viszont át szeretném adni a gyerekeimnek az Atya szeretetét.

E. L.

Rájöttem azokra a félelmekre és szorongásokra,amik bennem vannak és mik miért vannak az életemben. Hiszem azt, hogy ezek a  kötelékek most elvágódtak és most teljesen másképp tudok jelenlenni a családomban, a közösségemben.

Átírta bennem az Atya a szabályokat és ebben bizakodva megyek tovább az útamon.

P. I.

A tegnapi lábmosás alatt tudtam kitörölni a szívembÅ‘l azt a hazugságot, hogy nem vagyok méltó az Atya szeretetére. Az Atya lehajol hozzám és szolgál felém, ott van az életemben és így a gyerekeimnek is áttudom adni ezt a csodás szeretetet,amivel az Atya közel jött hozzám, megörvendeztetett és gyógyító kegyelmével átjárt.

L. É.

Én többet kaptam mint vártam. Eddig is tudtam,hogy Isten gyermeke vagyok, de most el is hiszem, hogy Isten szeretett gyermeke vagyok! FeltöltÅ‘dtem. Egyensúlyba a lelkem, a testem.Örülök, hogy részt vehettem.

K. I.

Kilenc éve ismertem meg az Istent, mint szeretÅ‘ Isten, de az elmúlt 1-1,5 évben eltávolodtam ettÅ‘l az IstentÅ‘l. A körülöttem lévÅ‘knek ez nem tűnt fel, de viszont belül én elfelejtettem, hogy ki is vagyok én valójában és hogy ki Isten az én életemben. Az elsÅ‘ napokban nagyon küszködtem, de tudtam, hogy azért jöttem ide,mert akarok az Atyával találkozni. A képzeletbeli kertemben sikerült találkozzak az Atyával. Ezt az Atyát akarom továbbvinni magammal, hogy ne csak értsem, hanem érezzem is.

Ami nagyon meglepett, hogy annyit tudtam a születésemrÅ‘l, hogy nem várt gyermek voltam és hogy valószínűleg nehéz volt édesanyámnak ez a kilenc hónap. Viszont amikor volt az ima a méhen belüli kilenc hónapért, akkor azt éreztem, hogy öröm van bennem és megakarok születni és hogy a körülöttem lévÅ‘ emberek is akarják, hogy megszülessek.  

P. Zs.

Számomra új dolog volt felfedezni, hogy megkeményedett a szívem az évek folyamán és azzal szembesülni, hogy nem a körülményeknek kell változnia, hanem nekem. A megbocsátás, úgy gondolom egy hosszú út, amelyen sikerült újabb lépéseket megtegyek. Ami igazi melegséget hozott, az IstentÅ‘l jövÅ‘ szeretet, mintha Isten új arcát mutatta volna meg, melyet most láttam elÅ‘ször. Rádöbbenten mennyire hamis Istenképem volt idáig és, hogy Ő azaz Apukám, akire mindig vágytam. 

K.A.

"A mennyek országa könnyekbÅ‘l szövi a legszebb szivárványait." A Jó pásztor Ti voltatok kedves Vicky és Robert. Ti akik "füves legelÅ‘kre" vittetek engem a gyönyörű tanításaitokkal, az értem mondott imával, a bölcsességekkel, a sok humorral, nevetéssel. A fájdalom könnyei örömkönnyekké változtak, mélyen megérintettek azok a szavak amik felém irányultak, miközben a szívem sebei gyógyulni kezdtek. Amire mindig is vágyakoztam az egy kéz ami nem lefelé mutat, hanem felemel engem, ebben az 5 napban rájöttem, hogy ez csak a Jó Istené lehet, Ő az aki a tenyerén hordoz, kinyújtotta a kezét felém, megtaláltált engem. 

V. E.


Én elÅ‘ször hallotam a kurzusról néhány hónappal ellÅ‘te testvérektÅ‘l, akik már voltak ilyen kurzuson, már akkor gondoltam, ha lesz megyek én is.

Úgy érzem nagyon nagy áldás ez nekem Isten részérÅ‘l, hogy ott lehettem.

Éreztem Isten jelenlétét, tapasztaltam szeretetét mint soha azelÅ‘tt.

A tanítások nagyon mélyek voltak, az ima szolgálatok és gyakorlatok úgy szintén. Intenzív hét volt, úgy éreztem gyógyul folyamatosan a lelkem. És gyógyult is. Mostmár tudom, hogy Isten szeretet leánya vagyok, mindegy mi történt gyerekkoromban vagy fiatal felnÅ‘tt koromban, az én Mennyei Atyam úgy szeret ahogy vagyok, ott volt velem mindig nehézségekben, megpróbáltatásaimban, bukásaimban - és visszafogadott, elém jött, új ruhát adott rám, felékesített, lakomát rendezett nekem, mert kértem, vágyott rá a lelkem.

Fülöp kurzus- Marosvásárhely - október

F. H.

A tudás nem egyenlÅ‘ a hittel. Tudtam mindent IstenrÅ‘l,mert keresztény családban nevelkedtem. Volt egy kapcsolatom Istennel, de volt amikor megszakadt ez a kapcsolat a bűnös természetem miatt.  A középúton jártam, ami már a rosszhoz közelített. A lelkiismeretem  mondta, hogy ez nem helyes, de én mentem tovább és ez felemésztett, elvesztÅ‘dtem, tudtam mi a tisztaság, tudtam mindent, de közösség nélkül sebezhetÅ‘ voltam és a sátán ezt kihasználta. Akkora sebet mért rám,hogy nem kellett más elítéljen,mert én vádoltam saját magam.Egy évig marcangoltam magam, de Isten nem mondott le rólam. A tudat elért most a kurzuson a szívemig és elhittem, hogy Jézus minden bűnömet kifizette és eltudtam fogadni, tisztára mosott, új lapot adott nekem és a Szentlélekkel megajándékozott. A lépés a hit és újra a megtérés és mindennap újra kell éljen a csodát.

Á. A.

Húszonöt évesen elváltam és így az egyházból is kiléptem, leválasztottam magam IstenrÅ‘l, de kiderült a hétvége folyamán, hogy igazán rá se voltam csatlakozva. Megértettem, hogy Isten úgy szeret ahogy vagyok, nem kell semmit sem teljesítsek Neki és ezt meg kell tanuljam befogadni a szívembe.

Ő nem vádol, a lelkiismeretfurdalást nem Ő okozza. Hálás a szívem ezért az ajándékért.

K. Sz.

Most értettem meg, hogy Jézus  vére engem igazán megváltott és Ő saját akarátából döntött így.

Amit kiemelnék, hogy a Szentlélek nagyon megérintett engem, hogy ne saját akaratomból oldjam meg a dolgokat,hanem bízzam a Szentlélekre. Azt éreztem, hogy Isten átölelt és azt üzente nekem, hogy ne félj, én itt vagyok, ne rettegj, mert én veled vagyok, megváltottalak. Felemelt kezekkel és sírva dicsértem az Úrat.

J. Á.

Én nagyon hálás vagyok, hogy úgy döntöttem elmegyek erre a kurzusra. Mikor ajánlották nekem, akkor rögtön éreztem egy belsÅ‘ késztetést, hogy én ezen részt kell vegyek. Mostanra úgy gondolom, hogy a jövÅ‘ben ilyen minÅ‘ségben szeretném tartani a kapcsolatot a Jóistennel. Habár hívÅ‘nek tartom magam, nagyon sokszor rossz útra tévedek, amibÅ‘l úgy érzem segítség nélkül nehezen térek vissza a jó útra. Ez a hétvége megnyitott egy kaput a szívembe, hogy amikor úgy gondolom, hogy bármennyire is nehéz a helyzetem, vagy bűnös embernek tartom magam, Isten szeretete és a vele való kapcsolat tartása ki tud szedni a mélyebb gödrökbÅ‘l. Köszönöm a hétvégét. 

S. I.

Számomra a Fülöp-kurzus egy teljesen új szemszögbÅ‘l sikerült, hogy megmutassa Istent. Azt az Istent, aki engem akart, teremtett és szeret minden egyes nap, feltételek nélkül. A Szentlélek csodásan dolgozott bennem egész hétvégén és életté tette azokat az alapvetÅ‘ igazságokat bennem, amiket tulajdonképpen eddig is tudtam, csak nem éltem igazán, nem tudatosítottam. Mérföldköve volt a hitéletemnek mindaz, ami a hétvégén történt és zajlott bennem. Ugyanakkor az is biztos, hogy ez a folyamat még nem záródott le, a Szentlélek továbbra gazdagít.  Igazi találkozás volt nekem Istennel, határozottan közelebb kerültem hozzá és egy más perspektívát kaptam tÅ‘le, ami által szeretetteljesebben tudok nézni Rá, a testvéreimre és önmagamra is.  DicsÅ‘ség Istennek mindezért és hála a kedves szervezÅ‘knek! 

Fülöp kurzus- Székelyudvarhely- november

GY. L.

Sikerült a gátakat tudatosítani és megfogalmazni az életemben és meggyÅ‘zÅ‘dést kaptam arról, hogy jó úton vagyok. Egyben láttam Isten nagy szívét a kurzus folyamán és hála, kiváncsiság és békesség van bennem.

B. J.

Engem már az elején megérintett, hogy Isten úgy szeret engem, ahogy vagyok,mert hajlamos vagyok a tökéletességre vágyni, hogy csak akkor fogok üdvözülni, ha minden  bűnömet levetkÅ‘ztem, ha megvilágosodtam. Megértettem, hogy Jézus minden bűnömet már felvitte a keresztre  és hogy a Szentlelket bármikor hívhatom és egy mankó számomra, hogy visszataláljak Istenhez a bennem lévÅ‘ eltaszítottságból. Megfogalmazódott bennem, hogy vágyok a közösség részévé válni.

T. D.

Istent sokáig egy kávéautómataként használtam, hogy az én célomat teljesítse. Csak azért imádkoztam, hogy Uram én ezt akarom, hogy csak ez a jó nekem, de most beláttam, hogy Isten messze felülmúlta az én tervemet, amit én eltudtam képzelni.

Vágytam hallani az Úr hangját és a Szentlélek megajándékozott engem csodálatos módon. Mostmár tudom még mélyebben, hogy az Úré vagyok.

D.K.

Valami új dolog megtapasztalására vágytam a kurzuson. Mindig  az érdekelt, hogy mások mit gondolnak rólam, de most megértettem azt, hogy Számára így vagyok jól ahogy vagyok, Számára tökéletes vagyok.

Vágyom arra, hogy olyan közösséghez tartozzak, akiktÅ‘l ugyanezeket az igazságokat kaphatom és ugyanezekkel nézhetek szembe.

A.M.

Azért jöttem a kurusra, hogy a hitemet erÅ‘sítsem és a Szentlélek intenzíven kiáradt bennem és betöltött. Vágyok a közösség részévé válni, mert kerestem és megtaláltam, amire vágyott igazán a szívem.

Sz. Zs.

Az Istenképem változásának legmélyebb forduló pontja, már egy jó pár hónapja bekövetkezett, azóta egy elég mély és bensÅ‘séges kapcsolatot sikerült kialakítanom az Úrral. A kurzus alatt mindezt jó volt felfrissíteni és tudatosítani újból. És felismerni azokat a pillanatokat, mikor az Úr vezetett, terelt engem, valakin keresztül vagy akár egy igén keresztül. Jó érzés volt újból BEFOGADNI  Jézust(ezt naponta kellene gyakorolnom, felismernem). Jó érzés volt ismét átélni a  Szentlélek kiáradását és tudatosítani, hogy Ő mindig meghallgat minket, mégha sokszor nem is érezzük Őt. (ebben még sokat kell fejlÅ‘dnöm). 

A közösségrÅ‘l, az egységrÅ‘l, és hogy mind ugyanazzal a vággyal adjunk, építsünk. És elÅ‘ször ne azt várjam el hogy kapjak, vagy folyamatosan csak kapjak, hanem hogy én is adjak elvárások nélkül. És együtt építsük Isten országát.

B. D.

Kiváncsian érkeztem meg a Fülöp kurzusra, a fejemben és a szívemben egyaránt kérdésekkel. Mások elmondása szerint egy alapozó kurzusra számítottam, ami a katolikus hit alapkérdéseivel foglalkozik.Nagyon vagány és dinamikus közösségbe csöppentem, jobbnál jobb elÅ‘adásokat hallgattunk és tapasztaltuk az Isten szeretetét, a megváltottság érzését és közben válaszokat kaptunk az életünk miértjeire.
Maradandó élmény volt, amikor imapárok imádkoztak értünk. És amikor már azt hittem, hogy minden problémámat a Jóistenre tudtam bízni , és több kegyelemre már nincs szükségem ezen a hétvégén, mégis kaptam valamit.
Az imapár tagjai a lelki szemeik elÅ‘ttük megjelenÅ‘ képeket írtak le nekem. Biztos vagyok benne, hogy nem értették, hogy mirÅ‘l beszélnek, mert nem kapcsolódott szorosan a témához egyik kép sem. Olyan témák kerültek elÅ‘, amelyeket csak én érthettem, mert az én életemrÅ‘l szólnak, és nem beszéltem ezekrÅ‘l senkinek sem. Válaszokat kaptam a kérdéseimre, még ha nem is tetszett mindegyik. És rájöttem, hogy a Jóisten szólt hozzám ezeken az embereken keresztül. 
Hálás vagyok a Fülöp Kurzusért az Úrnak és azoknak az embereknek, akik segítettek nekem és akikkel azóta egymás testvérei vagyunk Krisztusban.

Lelkigondozói kurzus- Marosvásárhely- december

 H. J. 

Évek óta hallom, hogy adventben nem csap a házunkat kell kitakarítani, hanem a lelkünket is. Ez a kurzus életem legalaposabb lelki nagytakarítása volt.  Megszabadulhattam a bűneim,  megkötözöttségeim, sebeim nagy  részétÅ‘l. (Azóta is még jutnak eszembe).

Köszönöm nektek és Istennek.

Á. A.

A Fülöp kurzus után ismét nagy ajándék volt nekem a lelkigondozói kurzus. Reményt és biztonságérzetet adott nekem, hogy számomra is van kiút és megerÅ‘sítette bennem a hitet és bizakodást, hogy merjek bátran fordulni Jézus felé. Felismertem , hogy a tévedéseim és bűneim a sérelmeim következményei és a kétségbeesés és aggódás helyett Jézust választhatom én is.

J.Á.

Nekem ez a kurzus egyfajta lezárást jelentett az életemben. Megbocsátottam, elengedtem olyan sérüléseket, melyek mély nyomot hagytak a szívembe.Kitartást és irgalmat kérek a JóistentÅ‘l, hogy ebbe a kegyelmi állapotba maradjak. 

H. E.

A kiengesztelÅ‘déssel kapcsolatban én azt hittem, hogy Istennel nem kell kiengesztelÅ‘djek. Tudtam, hogy létezik ez a fogalom, de nem tudtam megfogalmazni magamban, hogy ki is kellene engesztelÅ‘djek a JóIstennel, de megpróbáltam. Nagyon mély erÅ‘vel hatott rám, hogy  megtudtam bocsátani az én Mindenható Istenemnek, hogy nem úgy alakította az én életemet, ahogy én megálmodtam. Meghallottam az Úr vigasztaló és megbocsátó szavát is és örülök annak, hogy felismertem, hogy én hallom a Jó Isten hangját és megerÅ‘sített, hogy az imában figyeljek Rá és legyen imaidÅ‘m az Úrral. 

F. T.

A lelkigondozói kurzus sok téren világosságot hozott. Bizonyos dolgoknak már elÅ‘tte is tudatában voltam, de most már jobban megértettem Å‘ket. Nagyon új volt, hogy én bocsássam meg Istennek azokat  a nehézségeket amiket megengedett az életemben. Isten nagyon sok téren változást és áldást hozott az életemben. Mindig lesznek kísértések és nehézségek, de megértettem, hogy  nem  egyedül kell megoldani Å‘ket. Ott van nekünk Isten, aki mindig segít nekünk, ha bízunk benne és megkérjük, hogy segítsen. Megkapjuk a kitartást és az erÅ‘t is ezek legyÅ‘zésére.